2014. május 23., péntek

Hastánc verseny beszámoló

Íme az élményeim az első versenyemről, hastáncosként. Nem annyira időben, de átgondoltan :)

Isteni dolog az autópálya. Pécsről három és fél óra alatt fel lehet érni Esztergomba, kényelmes tempóban, több megállóval. Vasárnap reggel hét órakor már kint voltunk a városból, forgalom semmi, és az idővel is óriási szerencsénk volt, a zuhogó eső elkerült minket.

Szerencsére, a csarnokban gyorsan kávéztunk egyet és felmértük a terepet, mert a készülődés már nem volt valami kellemes. Folyton üvöltözött valamelyik szervező az öltözőben, hogy csúszik a verseny (előre!), és azonnal készüljünk össze, ja, és addig nem kezdik el az első hastáncos szekciót, amíg az összes versenyző teljes harci díszben ott nem áll a színpad mellett. Na most, a verseny egész nap ment, váltva a hastánc és show tánc kategóriák, a tribal fúzió csoportos csak fél négyre volt kiírva, mi csak azért voltunk ott tizenegyre, mert Bogi zsűrizett. Egy csomó lány járt úgy, hogy amint megérkezett, kapkodva öltözött, és rohant fel a színpadra. Totális volt a káosz, mi is úgy sminkeltünk, mint az őrültek, pedig még vagy öt óránk volt a mi fellépésünkig. Már rég készen voltunk, mikor végre kiszedtem az egyik szervezőből, hogy "ja, ti még ráértek, a csoportok csak délután lesznek". Anyád :D és nemcsak mi, az összes csoporttal fellépő hastáncos talpig sminkben, felékszerezve ült a nézőtéren, és ugrásra készen vártuk, hogy mikor jövünk, mert még olyanokkal is beparáztattak minket, hogy felcseréltek kategóriákat. Szóval gőzünk nem volt, tartjuk-e magunkat a kiíráshoz, nem mertünk normálisan kajálni, vagy hatszor bemelegítettünk, és csak vártunk. Vártunk. És még vártunk is egy kicsit, mindezt azért, mert senki nem igazított el minket idejében és normális emberi hangnemben. Boginak is csak annyit mondtak, hogy készüljünk össze minél gyorsabban. Idegőrlő volt, de egy minimális pánikot leszámítva, legalább nem izgultunk.

Csak mikor ott álltunk a színpad mellett, kezünkben a rajtszámmal... de elmúlt, amint felvonultunk és beálltunk. Szuperül éreztem magam a színpadon. Úgy éreztem, hogy belassul az idő, hogy mindenre tudok figyelni, és ez megnyugtatott. Mindent kimozdultam, mindent éreztem, és maximálisan ráhangolódtam a lányokra. Egy élmény volt együtt táncolni, teljesen eltelt vele a lelkem. Tényleg egyre oldottabb az ember minden fellépéssel, egy verseny pedig különleges alkalom a rutin kialakulásában. Nagyon jónak éreztük belülről, és egy-két apró bakit leszámítva az is volt.

Nem sok hastáncos indult, a mi kategóriánkban csak három csoport, és mi harmadikok lettünk. A pillanatban, amikor elsőként szólítottak minket az eredményhirdetésnél, csalódottak voltunk, de ez önmagában nem olyan lelombozó dolog. Ellenben a zsűri kritikája... Hajni, aki törzsi hastáncos, nagyon jó véleménnyel volt rólunk, Őt lenyűgöztük. Volt a zsűriben egy pasi, Ő színpadi táncokat koreografál, állítólag ért a szakmájához. Azt gondoltuk, Ő lesz az, aki elfogulatlan és objektív szakmai véleményt tud adni, és nagyon kíváncsiak voltunk a véleményére, mindenképpen meg akartuk kérdezni. Neki egyszerűen nem tetszettünk, túl lassúnak, talán unalmasnak is érezte a táncunkat, a technikánkról egy szót sem szólt. Volt még a zsűriben két elismert és nagy névnek számító hazai raqs sharki (klasszikus) hastáncos. Egyikük (a neveket inkább hagyjuk) azt mondta, lassúak és vontatottak voltunk, nem érezte a tánc mögött a tartalmat vagy mondanivalót, és zavarta, hogy nem mosolygunk, élettelennek látta az arcunkat. A zeneválasztást is kifogásolta. Nagyon kedvesen, minden rosszindulat nélkül mondta el a véleményét. A másikuk már nem. Ő is kritizálta a lassúságot, kevesellte a mozdulatokat, a váltásokat, a térformákat. Nem tartotta jónak a zeneválasztást, azt mondta, ez raqs sharki zene, és egyébként is, a színpadon robbanni kell, mi pedig szinte csak álltunk, statikusak és kiszámíthatóak voltunk. Nem voltunk elég nőiesek, a koreográfia nem elég kreatív, és kellett volna bele raqs sharki elemeket is tenni (wtf). A beszélgetés fele már személyeskedésből és Bogi kioktatásából állt, a saját táncosai előtt. Egyébként a technikánkat és a mozgásunkat, együtt mozgásunkat mindketten dicsérték. Csak nem tetszettünk nekik.

Azért lehangoló, mert nem lehet mit tanulni ezekből a kritikákból. Ez egy fúziós koreográfia, egy hastáncos zene fúziós átdolgozására. Lassú, folydogáló, állandó együttmozgás, amivel a többi törzsi táncost elvarázsoltuk, az egyik társunk anyukáját megríkattuk, Bogit pedig büszkévé tettük. Így lett kitalálva, és így táncoltuk el. Nem egy riszálós-vigyorgós tánc, nem erről szól. Lehet, hogy nem tudtuk egészen átadni, amit akartunk, vagy talán nem értették, nem tudom. Mi azért akartuk meghallgatni az összes zsűritagot, hogy tudjuk, mit rontottunk el, mit kell a jövőben másképp csinálni, de ez tulajdonképpen nem derült ki. Amúgy a táncszövetség egyik vezető tagja az üzente Boginak, még az eredményhirdetés előtt, hogy gratulál, profi és tiszta munka volt. Ez nagy dicséret, és mi elégedettek vagyunk az aznapi teljesítményünkkel. A dühünket (főleg ami a személyeskedő megjegyzéseket illeti), még az autóban hazafelé kiadtuk magunkból, és úgy látom, egyikünket sem lombozott le az eredmény.

Az élettelen arcról mondottakat teljes lelki nyugalommal veszem magamra, tisztában vagyok vele, és látom a képeken, hogy kell még fejlődnöm. A színpadi mimikám még nem az igazi, és a fejtartásom is bénácska, ezzel régebben is voltak gondjaim. Majd alakul. Minden más tekintetében megugrottam a lécet, amit magamnak állítottam. Kihoztam magamból, amit akartam, és főleg ezért, egy kicsit sem bánom, hogy ott voltunk, bárhogy is sikerült. Remek volt más táncosokkal találkozni, nagyon sajnálom, hogy a káosz miatt lemaradtunk a szóló táncokról, Kertész Gigit nagyon megnéztem volna. Egyébként a csoportos kategóriák győztesei nagyon tetszettek, az Urban Ghawazee Tribal és a Baraka Bellydance Group is szép és színvonalas táncot adott elő.

A hazaút nem volt olyan kényelmes, mint odafelé, nagyon fáradtak és kiszívottak voltunk, Pakson úgy szálltam ki a kocsiból, mint valami zombi. Ennek ellenére élveztem, annyi mindenről dumálgattunk a két út alatt, nagyon sokat jelent számomra így összecsiszolódni :) és többórányi feszült várakozás után a sportcsarnok kínai büféje is nagyon sokat jelentett :D nem gondoltam, hogy eszek aznap főtt kaját, szinte repültem rá az illatos csirkére. Egyébként az esztergomi sportcsarnok valami bűnronda, kicsit sem bizalomgerjesztő, hiába van szinte a folyóparton.

Ja, és mindannyian kaptunk neonsárga karszalagot, ami mindannyiunk kosztümjét megkoronázta :)
Képek hamarosan.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon vártam már a beszámolódat, most majd a képekért fogok ácsingózni :P
    Örülök, hogy nem lombozott le titeket a zsűri véleménye, mert bizony a fúziós koreográfiákat, főleg a nagyon szokatlanokat nehezen fogadja be a közönség és a szakma is. Én speciel külön performance-nak érzékelem azt, ha valaki komor arccal táncol, mert az is mondanivaló, és nem lehet minden táncot fültől fülig érő colgate vigyorral csinálni. Van, amihez nem passzol. A ti táncotokhoz szerintem nem is illett volna semmiféle mosolygás, mert nem ezt akartátok üzenni. Szerintem büszkék lehettek magatokra, hogy egy remekül összerakott csoportos táncot előadtatok és mertetek mások lenni. Egyébként ha van kedvetek, a jövő évi gótikus hastánc versenyre nevezhetnétek, mert ott aztán tuti senki nem nézne rátok ferde szemmel, ott még a legszélsőségesebb dolgok is tetszenek mindenkinek :P Vagyis inkább úgy mondom, hogy más szemmel vizsgálják az előadásokat és megpróbálják átérezni mindazt, amit a táncosok átadni szeretnének a produkciójukkal. A raqs sharki elemeket pedig végképp nem értem. Egy törzsi fúziós koreóba miért kéne ilyesmi? Szerintem egész biztos úgy voltatok jók, ahogy látni lehetett titeket :) Remélem egyszer lesz arra is lehetőségem, hogy élőben lássalak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, jól esik a támogatásod :)
      Nem tudom, eszembe sem jutott, hogy ez a tánc más lenne... úgy értem, tulajdonképpen nem szélsőséges, legalábbis kicsit sem szántuk annak. :) Más zsűri talán teljesen más véleménnyel lett volna, mint akik minket pontoztak. Remélem, hamarosan lesz a birtokomban jó minőségű videó a koreográfiáról, jó lett volna úgy összeállítani ezt a bejegyzést, hogy össze is lehessen vetni a véleményemet a látottakkal :)
      Én személy szerint nagyon szeretnék egyszer indulni a gótikus hastánc versenyen :) elég fogékony vagyok a mozgásszínházas-elborult dolgokra, pláne, ha a zenei ízlésemhez is passzol, szóval magamban dédelgetek ilyen álmokat, és nagyon jó dolognak tartom, hogy van is tér az ilyesmihez. És akkor láthatnánk egymást élőben ^^

      Hát, a raqs sharki elemes mondattal megkoronázták a kritikát :D Boginak akkor nem volt lehetősége a mi álláspontunkat védeni, és nem is akart vitatkozni, de utólag írt egy részletes email-t ennek a nőnek. Felolvasta nekünk, nagyon korrekt és tisztelettudó módon védte meg a munkáját, kíváncsi leszek, milyen választ kap majd rá :)

      Törlés
  2. gratulálok:) jó, hogy a sok hülye kritika nem vette el a kedveteket (én körmöst adnék az olyan zsűrinek, aki személyeskedni kezd azzal, aki vette a bátorságát és kiállt a közönség elé) és várjuk a képeket:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Sajnos meglepően gyakori az ilyesmi, főleg, ha az adott stílusban mindenki ismer mindenkit, korcsolyázó koromban sem volt más. Túlságosan is öntudatunknál vagyunk ahhoz, hogy fennakadjunk rajta :) valamelyik nap kiválogatom a jobban sikerült képeket, és jön a bejegyzés velük :)

      Törlés
  3. Hát ezek szerint egy őszinte, használható kritikát nem kaptatok... nem hiszek abban, hogy ha valaki hastáncos, akkor már minden műfajához ért. Nekem az esett le, hogy annak a klasszikus hastáncos zsűrinek (ha jól tudom ez olyan vigyorgós, csábítós, szexualitás téma, míg a törzsi mélyebb lelki dolgokat dolgoz fel) fogalma sem volt arról, hogy mit is csináltatok igazából. Saját hobbimból merítettem ezt a feltételezést. Otthonosan mozgok a természetfotózás terén, de mondjuk egy épületet nem tudok lefényképezni. Én tényleg csak annyit értek a hastánchoz, hogy szép. :D De na.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen <3
      Nagyjából így működik, igen :) tényleg mindkét említett zsűritag elismert táncos, csak ők a saját műfajukban mozognak otthonosan... csak azt nem értem, miért zsűriznek akkor más stílusú táncosokat. Még így is a helyén kellett volna kezelniük, hiszen külön törzsi fúzió kategóriában indultunk, a stíluselemeket és mozdulatokat lehetne felismerni és objektíven pontozni, de valahogy mégsem. Számomra az a bosszantó, hogy szinte mindent elmondtak a koreográfiánkról, és pontosan azokat a mozdulatokat dicsérték, amikre épült. Mindent láttak, csak nem tetszett nekik :) egyébként őszintének éppen őszinték voltak :D

      Törlés