2014. november 8., szombat

Az október vége, finoman szólva is borzalmas volt. Semmi sem akart összejönni, és szép lassan megőrjít a saját egy helyben toporgásom. Kár lenne arról írni, hogyan teltek a napjaim, vagy magyarázkodni a szótlanságom miatt. Most kicsit jobb, és ez a lényeg. Olvasok, táncolok, alkotok, tanulok... Próbálok visszatalálni önmagamhoz.

De a hatéves unokatestvérem elsütötte életem legemlékezetesebb halottak napi szövegét: azt mondta, az angyalokat érti, de azt a rongyos pasast ott nem tudja hova tenni... sajnálom, hogy nem hallottam az ő előadásában, de ahogy az anyjáék elmesélték, azt hittem, összepisilem magam, és azóta is mindig, ahányszor feszületet látok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése