2015. július 20., hétfő

Mókás dolgok az irodában #3

Egy hét szabi után ez így adja.
A napjaim megszínesítője az a tény, hogy bár egyetemi hallgatói iroda vagyunk, úgy nézünk ki, mint egy ügyfélszolgálat. Egy hosszú pultban ülünk a központi könyvtár mélyföldszintjén, és a pult szélén hol a biztonsági őr, hol szerény személyem foglal helyet. A legkülönbözőbb problémákkal keresnek meg a legkülönbözőbb emberek.
Ők azok, akik nekem panaszolják el, hogy három egész sorral odébb kellett állniuk a parkolóban, mivel azokat vagy fél napra lezárták egy program miatt. Vagy rám sértődnek meg, amiért nem én vagyok a könyvtár regisztrációs pultja, és még a kötészetbe sem tudom beengedni őket. Vannak, akik csak tőlem szeretnének apróbb információkhoz jutni, pl. hogy bent van-e az étterem vezetője, vagy hogy a pelenkázó egyben szoptató helyiség-e.
De ők azok is, akiktől megtudhatom, milyen programok lettek az épületbe szervezve, amikor rajtam keresik őket. A kedvencem is az volt, amikor egy gyerek versmondó verseny napján (amiről szintén az első résztvevő csoporttól szereztem tudomást) egy anyuka idegesen rohant be és kiabált rám, hogy nem láttam-e a gyerekét? Meg sem próbálta leszűkíteni a keresést nem vagy öltözet alapján, miután kinyögtem a program helyszínét, elrohant. Azóta nem láttam, úgyhogy feltételezem, megtalálta.

Egyébként én vagyok a sügér, hogy szofisztikált külsővel járok dolgozni, ha szegecses nyakörvben és vastag fekete sminkben lennék, a kutya sem jönne oda hozzám.

2 megjegyzés:

  1. x'DDD
    Lelki segélyvonalat még nem üzemeltettek? xD
    Amúgy úgy bírom az ilyet...xD
    Lehet, ha nem szélen ülnél, akkor se téged találnának be...x'D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Áhh, még csak az kéne x)
      Igen, ha beljebb ülnék, egy fokkal jobb lenne. De csak egy fokkal :D megtalálják a többieket is. És a próbálkozások, hogy valaki helyet cseréljen velem, mind túl átlátszóak lennének :D

      Törlés