2016. május 24., kedd

Ma túlestem életem első angol nyelvű telefonbeszélgetésén. Ráadásul munkaügy volt.
Egy hölgy nem talált valamit a honlapunkon, emiatt a szitu már eleve teljes képtelenségnek tűnt, tekintve, hogy csak magyar nyelvű felületünk van. Azt ki tudtam hámozni, hogy állást szeretne feltölteni a rendszerünkbe, és valami nem megy, de mivel nem igazán ismerem azt az űrlapot, nagyon nem akart összeállni a fejemben, mi a gond, a kolléganőm meg nem tudott látatlanban segíteni... végül beléptem, megkértem, hogy még egyszer mondja el, mi a szitu, és akkor végre világosság gyúlt. Kiderült, hogy nem engedi továbbmenni a rendszer egy kitöltetlen rubrika miatt, viszont mivel a hirdetésben az adott információ nincs részletezve, nem tud mit beírni, és a dolgot bonyolítja, hogy nem is lehet akármit... Végül sikerült rájönni, hogyan lehet működőképes a dolog és lebetűztem neki, hogy egyéb, vagyis egy, utána már a rendszer beírta.

Ez csak azért volt külön mókás, mert az istenért nem jutott eszembe az Y angolul és pörgettem magamban az első osztályosként megtanult abc dalocskát. Egyszerre érzem magam ügyesnek és ultragáznak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése