2015. május 31., vasárnap

Ma voltunk kinn a vásárban. Évek óta nem jártam ott, gyerekként nem voltam oda érte, később meg már elég lepukkant benyomást keltett bennem, és egyszerűen nem láttam értelmét elcseszni érte egy hétvégi délelőttöt. Viszont most a vasárnapi boltzár miatt fellendült kicsit, és az olcsóruhás meg a használtcikkes részeken találtam egy csomó király holmit. Sikerült egy ezresért zsákmányolni egy (divat)fűzőt, egy kötött bolerót és egy harangujjú felsőt. Meg a kisállatvásárt is megnéztük. Tiszta öröm és boldogság. 

2015. május 28., csütörtök

Ma láttam egy nőt, akinek a copfja a feneke alá ért. Nem szoktam irigykedni, de azért na :O

2015. május 27., szerda

Háromszoros csonka Liebster blog award

Úgy adódott, hogy három, általam igen kedvelt blog szerzője is nekem ítélt egy blogdíjat/kihívást, aminek a továbbadását megint el fogom sumákolni (és háromszor tíz dolgot sem fogok magamról összeszedni, hetek alatt sikerülne csak), de szeretném, ha tudnátok, lányok, hogy melengeti a lelkemet, hogy kitüntettek a figyelmetekkel, és nagy örömmel válaszolom meg a kérdéseiteket :)



Megaera kérdései:

1. Mi  kedvenc részed magadon?
Nem rész, de a testalkatom. Nagyon szerencsés vagyok az arányaimmal és az alakommal, akkor meg pláne elégedett voltam, amikor rajtam volt a korcsolyázó izomzat... de most, hogy már látszik a tánc hatása, talán még jobban tetszik az általános testképem.

2. Mi az, amit soha életedben nem próbálnál ki?
Így hirtelen a rovarok és főleg csigák fogyasztása jutott eszembe, de ha egyszer kerültem éhhalálközeli állapotba, akkor majd visszatérünk erre a kérdésre.

3. Van-e olyan történelmi személyiség, akivel azonosulni tudsz?
Nincs. Vannak persze "hőseim", de nem tekintek rájuk példaképként, inkább inspirálnak a tetteik, vagy ahogy éltek.

2015. május 25., hétfő

Táncélet

Jó régen nem számoltam be úgy rendesen a hastáncos történésekről, pedig zajlik az élet, szerencsére. Még ennél is régebben volt, hogy képeket mutattam, úgyhogy ha már egy csomó gondolat kikívánkozott, gondoltam, összekötöm a kettőt. A második és harmadik képről megpróbáltam levágni a közönséget, azt hiszem, ez meglátszik kicsit a minőségükön, bocs.


Több, mint egy éve lépek már fel az Oriental Fusionett-tel. Egészen elképesztő érzés ebbe belegondolni, hogy itt van ez a dolog, ami most már az életem szerves része, egy dolog, amit odaadással és lelkesen tudok és akarok csinálni. Nagyon élvezem. Minden percét, minden végigtáncolt órát, minden fellépést, még azokra is szívesen gondolok vissza, ahol nem nyújtottam olyan teljesítményt, amit elvártam volna magamtól.

2015. május 24., vasárnap

Dermax illatmentes testápoló

Erről sikerült nem elsumákolnom a bejegyzést :)
Amikor elkezdtem natúrkozmetikumok után kutatni, célkitűzésem volt az is, hogy minél több magyar kozmetikumot használjak. Ez nem igazán valósult meg, ez a szempont elég rendesen háttérbe szorult, de azóta is igyekeztem képben lenni a magyar márkákkal, és mikor illatmentes testápolót kerestem, rögtön eszembe jutott a Dermax, és a következő Tescozás alkalmával be is szereztem.


A Dermax termékskálája sajnos nem túl széles, tulajdonképpen néhány alap dolog, tusfürdő, sampon, testápoló és folyékonyszappan alkotja, mind illatanyagmentes. A testápoló pumpás kiszerelésű, szépek az összetevői és remek az ár-értékaránya. 500 ml-t kapunk olyan 800 forintért, a csomagolás maga pedig nem kimondottan szép, de nagyon praktikus. A pumpa elfordítva zárható, és valami eszméletlen jól lehet vele szabályozni a mennyiséget, ha csak egy ujjamat szeretném bekenni, olyan kis picit is ki tudok nyomni, nem találkoztam még ilyennel. Nem épp kompakt kialakítás, de ha van egy kisebb flakonunk, simán át lehet adagolni belőle. Az összetevőlista makulátlan, nincs benne semmi, amit nem kennék magamra, semmi, ami irritálhat, van viszont benne egy csomó növényi összetevő, gyulladáscsökkentő és vitaminok.


2015. május 17., vasárnap

Moziélmény: Bosszúállók - Ultron kora

Egy melóhelyi üresjárat során arra gondoltam, megpróbálom összeszedni a gondolataimat erről a moziról, és még magamat is megleptem, mennyire könnyen ment. Úgyhogy végre, íme egy összeszedett bejegyzés :)
Emlékszem, mennyire tetszett az előző film. Így visszagondolva, nyilván az élmény maga, a 3D felnagyította kicsit, de nagyon jól szórakoztam rajta. Így utólag, a közvetlen hatása nélkül is azt mondom, hogy király film volt, a karakterek nagyszerűek, a főgonosz imádnivaló, a poénok ütnek, a látvány pedig természetesen döbbenetesen jó. Ezt vártam a második résztől is, és ha nem is teljes egészében, de megkaptam, mégsem érzem, hogy megugrotta volna a lécet.




2015. május 14., csütörtök

Nagy nehezen véglegesítettem egy Terra Naturis bejegyzést, erre a napokban a Müllerben járva megláttam, hogy megújítják a fél arcápolási vonalat (ha nem az egészet), tehát amikről írtam volna, azok már most nem kaphatók. Gratulálok magamnak :D

2015. május 13., szerda

Mókás dolgok az irodában #1

Ha egy hallgató direkt tőlem akar valamit, azt mindig akkor szeretné, mikor épp nem vagyok bent. A munkaidőm után, az ebédszünetemben, akár amíg a mosdóban vagyok. Bizony, képesek pont azokban a percekben befutni vagy telefonálni, amikor épp pisilek.

2015. május 11., hétfő

Olllyan lusta vagyok blogolni. Pedig most már lenne mondanivalóm, a Joy-napok kapcsán eszembe jutott, hogy nem számoltam be a Glamour-napi zsákmányról, meg voltam kétszer is moziban, amiről azért szoktam jelentést tenni, és egy natúrkozmetikumos bejegyzés is készen várja a fotóját... meg a hastáncos melltartóm is elkészült, már kétszer is voltam benne fellépni, többek között szombaton, amiről szintén mesélhetnék. Na majd egyszer csak. Ígérem, legközelebb nem panaszkodással-szabadkozással jelentkezem.

2015. május 3., vasárnap

Ara

Van egy hírem, amit már meglebegtettem, de szerettem volna, ha a családom és a hozzám legközelebb állók előbb tudják, mint az internet. Múlt szombaton az én drága barátom megkérte a kezem és igent mondtam :) jegyespár lettünk ^^
Bevallom, vártam már, hogy feltegye a nagy kérdést, de azt hittem, még várni fog vele. A születésnapomra időzítette, legalábbis arra az estére, amikor ketten ünnepeltünk. Egyszerűen csinálta, mégis nagyon romantikus volt, illett hozzám, hozzá, hozzánk. Ő nagyon izgult, én pedig pityeregtem egy sort. Szép volt, na.


Meglepően jó érzés volt magamban tartani, szép sorban elmesélni annak, akinek akartam, és csak ezután világgá kürtölni. Ehhez hozzájárult az is, hogy még nem hordom a gyűrűmet (vagyis a nyakamban hordom egyelőre), picit alakíttatni kell a méretén, így tényleg csak az tudja, akivel közlöm. Leszámítva egy pinterest táblát, mert azt bizony nem bírtam ki. Azért már nagyon várom, hogy az ujjamon is mutogathassam, holnap viszem be az ékszerészhez. Amúgy is gyönyörű gyűrűt kaptam, nagyon elégedett vagyok a választásával, és büszkén fogom hordani :)

Megnyugtathatok vagy elkeseríthetek mindenkit, nem fogom elárasztani a blogot esküvőtervezős posztokkal, egyelőre legalábbis biztosan nem. Még eltart egy darabig, amíg eljutunk odáig, de beismerem, hogy a gondolataim nagyon sokszor időznek az eljegyzés, illetve az esküvő körül, és ennek azért biztosan lesz nyoma itt is.

Mókuska

Ezt a nyakéket anyák napjára készítettem a hétvégén. Nehezen fogant meg az ötlet, folyton valami nagyobb szabásúban gondolkodtam, majd úgy voltam vele, hogy inkább vissza az alapokhoz. Ami biztosan tetszik, és biztosan szívesen hordja. Egyszerű, könnyű, édes mintával. Vöröses, konkrétan mókusszínű szalagot szerettem volna venni hozzá, sajnos nem kaptam, de ezzel sem mutat rosszul.




Úgy tűnik, lassan sikerül kitapasztalni ezt az üveglencsés-képes módszert. Ezúttal nagyon szépen terült és száradt mindkét ragasztó, elégedett vagyok. A munkahelyi nyomtatóval pedig lehetőségek tárháza nyílt meg előttem ^^ viszont a színekre figyelnem kell, nem lett elég élénk szegény mókus. Elsőre egyébként bronz szerelékekkel akartam dolgozni, de nem tudtam szabadulni a gondolattól, vajon hogyan mutatnának a meleg színek ezüst színű alkatrészekkel. Tetszik az eredmény, de nem vagyok benne biztos, hogy így a szebb. Viszont a mókus így, kissé haloványan is aranyos, és nagyon betalált, anyum teljesen odavan érte, egészen megindított a reakciója.




A ti anyukátok mit kapott? :)

2015. május 1., péntek

A munka ünnepe alkalmából össze akartam hozni a félig-meddig beígért munkahelyi szösszenetes bejegyzést, de az alapvetően vicces sztorik szinte már bosszús hangnemet kaptak, és így nem akartam közzétenni, mert nem élem meg negatívan, és így is megéri ez a meló. Majd talán egy más alkalommal mesélek, értetlenkedő hallgatókról, méltatlankodó könyvtárlátogatókról, és arról, milyen körülményes úton tudom fejleszteni az angolomat.