2016. február 26., péntek

A nap kérdése: vajon a PTE oktatási igazgatóságának új honlapjára felkerülő munkatársi fotókba belefér-e egy koponyás medál? 

2016. február 22., hétfő

Tegnap este:
Én: - Remélem, ízlik majd a tartár, én csináltam.
Ő: - Biztos finom, nem szoktad az ilyet elrontani. Mondjuk, Te nem teszel bele mustárt...
Én: - De tettem bele mustárt :)

És amit a másik arcán látsz ilyenkor... asszem, az a szerelem :)

2016. február 21., vasárnap

Sunday Summary XXXI.

Szörnyű hét volt ez. Szörnyű, mert a munkám során együtt kellett működnöm egy olyan emberrel, aki borzasztóan bánt velem. Szinte minden nap sírtam és/vagy dühöngtem egy félórát, és alig tudtam koncentrálni az egyéb kötelezettségeimre. Görcsbe rándult a gyomrom, ha csak megláttam a számát a telefonon. Egyelőre rendeződtek a dolgok, de lesznek itt még harcok. Úgy éreztem, egy ilyen csodálatos hét végén a legüdítőbb átgondolni, mi minden képes kompenzálni a sok szart.



♥ A főnököm segítsége és a kollégáim támogatása... komolyan nem tudom, mihez kezdtem volna ezek nélkül.

♥ A fogorvost nemhogy túléltem, de tök jó élmény volt. Gyors, olcsó, kifogástalanul dolgozik, és fene jóképű. Tudhattam volna, a családom, a vőlegényem és egy barátnőm is hozzá jár, de hát akkor is fogorvos, féltem tőle.

♥ Változott a foglalkoztatásom és a kifizetésem módja, ez egy érdekes dolog itt az egyetemen, a lényeg, hogy rendesen fogok adózni, ráadásul így volt lehetőség kiharcolni nekünk, diákoknak egy kis órabéremelést.

Elindult a félév, és egészen kényelmes órarendet sikerült összehoznom, délelőtt suli, délután meló. Még át kell állnom erre a munkámban, de ha sikerül, tartható rendszer lesz.

♥ Marha jó óráim vannak egyébként, főleg pedagógiai-pszichológiai kurzusok, nagyon érdekesek, az egyik magyaros órámon pedig sikerült a legtesthezállóbb referátumtémát elcsípni.

♥ Vettem egy Rossmannos Tangle Teezer utánzatot, és nagyon jó *.* ünnepélyesen ki is hajítottam a korábbi hajkefémet, szerettem, de már nagyon ideje volt megválni tőle.

♥ Annak ellenére, hogy nem volt akkora szívás a fogdoki meglátogatása, úgy éreztem, jár nekem egy süti a szomszédos étteremből. Madártejes, nagyon finom volt.


♥ Két napszemüvegem is úgy döntött, hogy szakít a szárával, és addig halogattam a javíttatásukat, amíg a Tescoban meg nem találtam mindkettő utánpótlását. Leárazva.


♥ Tigris és sárkány. Igazán kellemes meglepetés volt ez a film, biztos nem utoljára láttam.



Odaát mi újság, hogy telt a hét? :)

2016. február 18., csütörtök

Múlt héten időpontot kértem a fogorvoshoz. Ügyes vagy, stenonis, nem halogattad, amint megjött a fizud, bejelentkeztél, taps. Nem féltem.
Hétfőn arra ébredtem, hogy a héten megyek fogdokihoz. Még mindig nem féltem.
Ma reggel: úristen, az ma van. Jó, hát nem vagyok boldog, de aminek meg kell lenni, annak meg kell lenni.
Most, egy órával az időpont előtt, elmentem fogat mosni, és tudatosult bennem, hogy basszamegénfogorvoshozmegyek...

2016. február 14., vasárnap

2016. február 12., péntek

Táncos aktualitások

Gondoltam, megmutatom, milyen zenékre készülnek jelenleg koreográfiáink. Egyik jobban tetszik, mint a másik, az első nagy szoknyás, gypsy jellegű, szenvedélyes, a másik pedig hajlengetős, tekergős és darabos mozdulatokból álló tánc.

Az elsőt már be is fejeztük, de még elég sok munkánk van vele, részemről időbe telik, amíg igazán át tudom adni magam a mozdulatainak, és a végével még vannak problémáim, de csak gyakorlás kérdése az egész.
A Beats Antique számra nagyon szerettünk volna már koreót, és imádom, amit eddig Bogi alkotott rá, de Ő szokás szerint még nem olyan elégedett. Mindig kritikus magával, és ez főleg akkor ütközik ki, amikor kis létszámú koreót gyárt. Mi mindenesetre nagyon élvezzük, számomra jót is tesz, mert sokat finomít a technikámon, a darabos mozdulatok eddig nem jöttek könnyen, és most kénytelen vagyok beletanulni ebbe is. 






Holnap pedig fellépés ^^ úgy várom, a verseny óta nem is volt még alkalmunk rá. Vicces amúgy a holnapi szitu, mert egy másik tánccsoport hívott minket, akik ők nem tudtak volna csoportos koreót vinni, és így együtt tettünk ki volna egy műsort. Erre ők különböző okok miatt nem tudnak jönni, és mi visszük az egész műsort :) jó lett volna egy ilyen közös fellépés, de így végül is nem kérdés, kit jegyez meg a közönség.

2016. február 3., szerda

Életjel

Van itt még valaki?

Most mondanám, hogy ne haragudjatok, nagyon bánom ezt a fokú inaktivitást, és sajnálom is, de... nem kérhetek mindig bocsánatot azért, mert elfoglalt vagyok. Mert végesek a kapacitásaim, mert semmi ihletem, mert nincs mindig kedvem hozzá. Hosszas panaszáradatra meg úgysem kíváncsi senki, még én sem.

Viszont hiányzott már nagyon, és jó most itt pötyörészni.

Igazából nem terveztem nagy beszámolót írni az elmúlt egy hónapról - főleg, mert annyira gyorsan elszállt, hogy így hirtelen nem is tudom, mi minden történt. Az biztos, hogy voltam imádott fővárosunkban az Educatio kiállításon, ami király volt. Dolgoztam már ezen a rendezvényen korábban is, akkor ugyanennek az irodának a külső embereként, most belsőként. Nagy difi nem volt, bár valamivel több melóm volt és jobban beleláttam a szervezésbe, ellenben lejutottam a hotel szaunájába egyik délután, és esténként nagyokat csapatépültünk. Külön melengette a lelkem, mikor a kolléganőimmel elmentünk vacsizni csakcsajok, meg hogy a külső, beugró munkatársaink mennyire közvetlenek és barátságosak voltak velem, vagy mikor a novemberi versenyről készült videókat megmutattam a főnökömnek és nem győzött dicsérni. Az egyik kiállítónál ráadásul volt gabonasikló, úgyhogy még kígyózni is tudtam, hihetetlen. Jó volt, na.

Amúgy dolgoztam, tanultam, a párommal voltam, játszogattam, olvasgattam. Nem nagyon jut eszembe más, talán csak az, hogy mit nem csináltam - nem alkottam. Semmit, karácsony óta. És azok előtt is elkerült az ihlet. Nem tudom megfogalmazni, milyen érzés (nem pozitív), de pár napja jött egy ötlet, igyekszem abba kapaszkodni és örülni neki. Ha megvalósul, majd hírt adok róla.

Mi van most? Indul az új félév, pörög a munka, és lesz néhány nagyobb fellépés a hónapban. Ezekkel asszem el is telik majd a február, és megint csak kapkodom majd a fejem, hova tűnnek a hetek... ez mostanában ilyen. Elképesztően gyorsan telik számomra az idő.

Ennek se füle, se farka nem volt, köszönöm, ha azért végigolvastátok. Köszönöm, ha itt vagytok. Majd jövök.