2016. július 29., péntek

Képzeljétek, elkezdtem grafológiát tanulni. Ez egy régi tétel a képzeletbeli bakancslistámon, és nagyon örülök, hogy sikerült elindulni felé.
Az irodánk grafológus tanácsadója vállalta, hogy összeállít nekünk egy húszórás kurzust, ez nem hivatalos képzés, de egy tanúsítványom azért lesz a végén, és bár nagy szakértő sem leszek egyelőre, mind a jelenlegi tanácsadói, mind a jövőbeli oktatási munkaköreimben hasznos lehet. Ki tudja, lehet, hogy magamévá teszem annyira, hogy nekiindulok egy komolyabb képzésnek is később... Egyelőre négy órán vagyok túl, eszméletlen érdekes, alig várom, hogy mélyebb vizekre evezzünk.

2016. július 25., hétfő

Láncos fülbevaló

A tegnapi filmnézős-ékszerkészítős délután eredménye. Olyan jó volt végre alkotni, még a bosszúságra is szívesen gondolok, amiért nehéz szétfeszíteni a pici láncszemeket.
Láncon kívül egy csomó érdekes dolog van még rajta, de túl hosszú lett volna a cím :)


Tulajdonképpen a szárnyak miatt készült el, nemrég találtam őket a kreatív boltban, már napok óta gondolkodtam, mi legyen velük. Ahogy az alapanyagaim között kotorásztam (rendelés előtt mindig átnézem, fogyóban van-e valami), megpillantottam az utolsó két kis hosszúkás szegecsemet, és már tudtam is, mit szeretnék.



Ez már a sokadik szegecses per szárnyas per láncos fülbevalóm, de ez van, nem tudom megunni.

2016. július 24., vasárnap

Rég nem volt ennyire kellemes magányosan töltött napom. Mármint nem a magány volt benne a jó, hanem ahogy eltöltöttem: jó ideje nem tartottam filmnézős-ékszerkészítős délutánt, de ma annyira kedvet kaptam hozzá. Betettem egy filmet, a majd-megnézem-ha-a-párom-távol-lesz listámról, javítgattam egy régebbi ékszeren, csináltam egy újat, majd néhány gyümölcsös sör mellett bepótoltam egy fél sorozatévadot. Nagyon ideje már, hogy megtanuljam kihasználni ezeket a napokat, hogy ne mindig csak keseregjek vagy játsszak egész nap (na nem mintha utóbbi nem lenne király, de nem kéne ráfüggeni). Ez mondjuk jó a melegben, ha olvasztótégelyre emlékeztet a szoba, nincs sok kedvem még a laptopot is az ölembe venni.

2016. július 23., szombat

Hát jó, Windows 10, mutasd, mit tudsz :)

2016. július 15., péntek

Tervek a nyár hátralévő részére

Nos igen, eltartott egy darabig, amíg elkapott az életérzés. Mióta egyetemre járok, a június még nem tartozik a nyári szünethez, idén a vizsgaidőszak után pedig úgy dolgoztam, mint a güzü, meg is látszott az óraszámaimon és így a fizetésemen. Ezen a héten tértem át a nyári munkarendemre, és érzem is a nyarat, annak ellenére, hogy ma pont nincs negyven fok (hála a jó égnek, habár idén jobban bírom a meleget, mint általában). Cserébe beázott a szobánk, nehogy egyszerű legyen az élet... mindegy, inkább tervezgetek panaszkodás helyett.


Fezen, The 69 Eyes koncert: ez lesz tulajdonképpen a mi nyaralásunk. A párom új munkahelyen dolgozik, augusztusig tart a próbaideje, így nem nagyon volt más mozgásterünk, és idén anyagilag sem férne bele egy hosszabb út bárhova is. Tavaly is tök jó volt Nightwish után Pesten maradni, idén a koncertet egy veszprémi látogatással kötjük össze, a nagybátyámék ugyanis ott élnek és még nem volt alkalmuk megismerkedni az uracskámmal, de majd most :) Veszprémben kezdünk, onnan át Fehérvárra, majd haza.

Fogorvos: jó régen utaltam már rá, hogy rendbe szeretném tenni a fogaimat, azóta is halogatom, de januárban megbeszéltem a dokival, hogy nyáron visszanézek hozzá, plusz az egyik magánklinikán van akció az altatásos fogászati beavatkozásokra (ami ezerszer jobban hangzik, mint az altatás nélküli szájsebészet), így most már tényleg elindítom legalább a folyamatot.

Osztálytalálkozó szervezés: emlékeztetett rá egy barátom, hogy idén tíz éve, hogy elballagtunk az általánosból... nem kedveltem az osztályt, de valamiért úgy érzem, meg kéne tartani, és ha másnak se jutott eszébe eddig, valószínűleg nem is fog. Nem vagyok még teljesen biztos benne, de lehet, hogy nekimegyek, hátha össze tudjuk hozni őszre.


Tánc: tele a naptárunk nyári fellépésekkel (pl. a holnapival :)), és ideje leporolni néhány kis létszámú koreót, mielőtt feledésbe merülnének, így ebbe nagy energiákat tervezek fektetni.


És még: olvasás, sorozatmaraton, elmaradt kreatív bejegyzések közzététele, az erkély galambtalanítása, munka, satöbbi.


Ti miket terveztek? :)

2016. július 11., hétfő

De most miért rendezi balra az összes képemet a blogger? -.-
Na, most, hogy visszatértem a mindennapok mókuskerekébe, reggel megéreztem a nyarat. Az előző hetem fura volt, kipihentem a nyaralást, egy napszúrást, besegítettem egy konferencián, amit anyumék tanszéke szervezett, és nem tudom eldönteni, pihentető volt-e. Az, hogy a kollégiumban, ahol a vendégek megszálltak, nyolc órákat olvashattam egyhuzamban, mindenképpen az volt. Az, hogy ehhez néha fél ötkor keltem, és otthon teljesen felborult a napirendem, semmiképp sem. Mindegy. A mai napom egyelőre leginkább akklimatizálódással telt, de valahogy tettre késznek érzem magam. Aktív pihenésre vágyom, rendrakásra, rendszerezésre, elmaradt dolgok pótlására, nyári projektekre. És még a meleg is tűrhető.

2016. július 6., szerda

Nem nagyon akar megérkezni a nyári lazaság, pedig részemről már ideje lenne kicsit visszavenni a tempóból. Fáradt vagyok. Sikerült egy hosszú hétvégére elszabadulnom, jót tett a környezetváltozás és a távolság, de kevés volt. Viszont kalandos: várak, múzeumok, látnivalók, egy kis pancsi, lovaglás, állítólag ügyes voltam, nagy élmény is volt, ééés vezettem! Apum kétszer is a volánhoz engedett, hozzáteszem, lakott területektől távol, a pusztában. Biztos unja már, hogy nincs jogsim :) óriási volt, biztos nagyon béna voltam, messze volt az ülés, ami eléggé megnehezítette a kuplung tövig nyomását, és az egy szem kanyart, ami jutott, a kelleténél jóval bátrabban vettem be, viszont már másodjára sikerült lazán fogni a kormányt, ez is valami. Soha nem vágytam jogosítványra és autóvezetésre, de ezek után megfordult a fejemben, hogy nekimennék, csakhogy az elmúlt hetekben páholyból néztem végig, ahogy a kolléganőmet háromszor is megbuktatták, legutóbb halálra szekálta a vizsgáztató, az oktatója pedig egy büdös szót sem szólt az Ő, vagy legalább a saját védelmében... idegösszeomlásnak pedig kicsit drága buli.