2016. augusztus 26., péntek

Újabb régi személyes bejegyzésektől szabadultam meg, és valószínűleg még fogok is. Most már úgy gondolom, hogy amint először felötlött bennem, hogy nem kéne ennyire megnyílni, tiszta lappal kellett volna kezdenem, de a kreatív bejegyzések és a fotóim miatt nem akartam. Az a helyzet, hogy ma eszembe jutott valaki, aki régen nehezményezte, hogy kirakom ide a magánéletemet, és bár akkor a szavai inkább csak még jobban feltüzeltek, belátom, hogy igaza volt. Persze, nem biztos, hogy törölni kell mindent, de emiatt sok korábbi bejegyzésemmel kapcsolatban elbizonytalanodtam, szóval... Úgy gondolom, mostanában tudom tartani az egyensúlyt ebben a témában (eleve, a blog eredeti funkciója is elsikkadt), de amelyik régebbi posztnál nem ezt érzem, attól meg fogok szabadulni. Egy fejlődési ív azért látható benne így is, remélem, egy kis rendezetlenség pedig most is jelen van folyamatosan. Csak ne lepődjetek meg, ha nem találnátok valamit :)

2016. augusztus 23., kedd

Lesz ősszel The 69 Eyes koncert Pesten. Vasárnapi napon :D gőzöm sincs, meg tudjuk-e oldani, de nagyon szeretném.

2016. augusztus 17., szerda

Fűzős balerina

Ezzel a bejegyzéssel úgy május óta tartozom... Az úgy volt, hogy divatba jöttek ezek a fűzős topánkák. És megtetszettek, nem is kicsit, odáig voltam egyért a Deichmann kínálatában, de nem akartam érte hétezer forintot kiadni, pláne úgy, hogy a balerinák elég neccesek nálam, van, amit sikerült betörni, de általában véve nem az én lábamra találták ki őket. Egyszer aztán, a Humanicban sétálgatva meglestem az utolsó páras sarkot, és találtam egy egyszerű, mégis enyhén boszis balerinát. Rögtön megszállt az ihlet, hogy nekem saját készítésű kell.


Azért körbenéztem Pinteresten és többféleképpen kivitelezhető a dolog, én egyszerűen vékony bőrsávokat vágtam és összeragasztottam őket úgy, hogy stabilak legyenek és a füleken kényelmesen át lehessen húzni egy bőrszálat. Végül beragasztottam őket a cipőbe, ügyelve, hogy szimmetrikusan helyezkedjenek el. Mivel a cipőm belseje bőrszínű, elég barbár megoldásnak tűnik első ránézésre, de felvéve nagyon csinos és kényelmes... benne volt a pakliban, hogy törni fog, épp ezért csináltam minél kisebb darabokat. A bokánál hátul kereszteződnek a szálak, és elöl van a csomó.


Egyelőre teljesen stabil, a bőrszálak persze fogyóeszköznek tűnnek, de ez legyen a legkevesebb, főleg, hogy a befűzésnek hála, a cipő máshogy tartja a lábam, mint általában a balerinák, és baromi kényelmes Az elkészülte estéjén áttáncoltam benne egy estét, és azóta szívem szerint le sem venném :)

Annyit mondjuk hadd jegyezzek meg, hogy az egyik orrát sikerült már lezúzni kicsit, amit ugyan le tudok kenni és persze megbocsátható a hegyes orr miatt, de egy (teljes áron) nyolcezer forintos cipő igazán bírhatná picit jobban is a strapát.

2016. augusztus 11., csütörtök

Kedvencek - július

Régóta terveztem ehhez hasonló bejegyzéseket készíteni, de mindig elbizonytalanodtam, vagy addig variáltam a kategóriákat, amíg teljesen összekuszálódott a dolog, ezért már a vázlatok sincsenek meg. De az a helyzet, hogy bár imádok olvasni, zenét hallgatni, filmet nézni, nem tudok ezekről írni. Próbálkoztam korábban, de egyszerűen nincs érzékem hozzá. Mesélni viszont nagyon szeretnék róluk, egy kicsit, csak rögzíteni és pár szót arról, miért tetszettek, és az ilyen típusú bejegyzések akár működhetnek is.


Olvasnivaló


Nagyjából tíz éve tartoztam magamnak egy olvasmánnyal, ez az olvasmány pedig Mary Shelley remekműve, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz. Azon kevés könyv között volt, amiket félbehagytam, és jó érzés volt törölni a nekik fenntartott molyos polcról. Fantasztikus élmény volt, folyton a művet átjáró bűntudaton és a felelősség kérdésén gondolkodtam, azt hiszem, nagyon sokat adott nekem, örülök, hogy nem hagytam annyiban.


Néznivaló



Gyerekkorom egyik meghatározó olvasmánya volt Az emlékek őre, és mikor megjelent a filmváltozat, tudtam, hogy látnom kell. Majd eldöntöttem, hogy nem akarom látni. Egyik nap viszont belefutottam a tévében, és rövid tépelődés után, végül nem kapcsoltam el. A minimálisan drámai vagy érzelmes pillanatokat jelentősen felnagyították, az igazán megrázóakat pedig ellágyították, mégis sikerült egy szép filmet lerakni az asztalra, tetszett.


Hallgatnivaló



Mindig kell, hogy legyen olyan szám a telefonomon, ami le tud nyugtatni, el tud lazítani, és az elmúlt egy hónapban ez a szám volt az. Kissé melankolikusabb hangulatba kerülök tőle, de hát a Sisters of Mercy már csak ilyen.


Majdcsak találok valami frappánsabb címet, de addig is, Nektek voltak kedvenceitek? :)

2016. augusztus 8., hétfő

Nyaraltunk

Az, hogy nem fáj bejönni dolgozni szabi után, talán azt jelenti, hogy sikerült kipihennem magam. Tegnap még egy furcsa tudatállapotban voltam, de szerencsére sikerült Fehérvárról úgy hazaérni, hogy maradt a hétvégéből fél nap itthon is. A ma reggel csak annyiban különbözött más hétköznapoktól, hogy jegyet kellett vennem, mert otthon felejtettem az augusztusi bérletem, ami itt Pécsen indokolatlanul drága buli, de ez legyen a legkevesebb.

A kis nyaralásunk egyébként király volt, baromi jól éreztük magunkat a nagybátyáméknál. Ettünk, ittunk, főztünk, társasoztunk, bringáztunk, a gyerekek tök jó arcok voltak és az uram is jól elvolt a családdal, azt hiszem, nem lesz itt gond. Egyik nap sikerült egy egész komoly városnézést is beütemezni, Veszprém elképesztően szép arcát mutatta, vagy inkább én néztem most más szemmel, mint korábban... Eddig egyszer sem csináltam fotókat a városról, alig várom, hogy feldolgozzam a képeket. Gyerekkoromban nem szerettem odamenni, amolyan kötelező program volt, unatkoztam a nagyszüleimnél és rühelltem a temetőt látogatni, aztán kamaszkoromban valahogy lazult a helyzet, de onnantól, hogy nem volt muszáj elutaznom anyummal, nem is tettem. Most viszont nagyon élveztem az itt töltött időt, és a várost járva belegondoltam, mennyire klassz, hogy idővel és egy kis nyitottsággal el lehet engedni ezeket a rossz érzeteket. Az uram egyenesen imádta a helyet, teljesen odáig volt, és annyira jólesett együtt barangolni, többször kéne ilyesmit csinálnunk.


FEZEN meg... jó volt, persze kevésbé, mint lehetett volna, de úgy általában élveztem a légkört, jók voltak a koncertek, jó volt a társaság. A kezdeti sokk és sírógörcs után sikerült lenyugodnom, és ittunk annyit, hogy elnézzem a fesztiválnak, hogy épp finn goth 'n' rollra kellene sikoltozva ugrálnom. A hazautunk kissé nehézkes volt (a taxisok nincsenek felkészülve a megnövekedett igényekre) és azért utólag látok hibákat, néha borzalmas volt a hangosítás és nem szeretem, mikor ilyen rövidek a koncertek, de általában véve jó kis fesztiválnak tűnt, tetszettek a nagy terek, egyszer sem éreztem úgy, hogy nem férek el, pedig rockkoncerteken azért ez elő szokott fordulni. Egy helyi barátunknál aludtunk, király volt együtt fesztiválozni vele, ráadásul reggel sikerült összebarátkoznom az anyukájával, kaptunk sütit és azt mondta, szívesen lát minket jövőre is, szóval ha a program úgy alakul, akkor nem ez volt az utolsó FEZEN-ünk.

Még szerepelt a programban a balatonföldvári Teknőspark, ezt végül kihagytuk a brutális forgalom miatt, de bármikor be tudjuk pótolni, úgyhogy még ezzel együtt is elégedett vagyok a hetünkkel. Azért vicces, hogy ha nincs a The 69 Eyes bejelentve Fehérvárra, talán ez az egész út nem történik meg, erre... :)

2016. augusztus 4., csütörtök

Stenonis most tudta meg, hogy elmarad a fehérvári The 69 Eyes koncert. Nem csalódott, hiszen kicsit sem volt ráizgulva, nem hallgatta hetek óta az utolsó két lemezt és nem csinált ékszert a zenekar ankhjának mintájára.

2016. augusztus 2., kedd

Ez a nap is eljött: elszakadt egy helyen a bakancsom.
Le akartam már cserélni szegényt, nincs igazán jó állapotban. Gyűrött, kopott, talpa is alig maradt, de még kitartott. Ez teljesen új, és így tényleg vége. Egyébként kiszolgálta az idejét, az eladó a boltban őszintén nem jósolt neki három-négy évnél többet, ehhez képest már hét éve megvan, úgyhogy egy rossz szavam nincs. FEZEN-re még elviszem, meg lehet azért egyszer-egyszer még hordani, de ideje nyugdíjazni. Ősszel megtalpaltatom a Dorkától kapott bakancsomat, és ünnepélyesen használatba veszem.